Puffadó has, rossz közérzet, hasmenés- általános tünetek, melyek hátterében több probléma is állhat, ám egyre gyakrabban lisztérzékenységet diagnosztizálnak a zavaró panaszok mögött. Amennyiben biztosra szeretné tudni, hogy vajon mi okozza rosszulléteit, úgy az alábbi vizsgálatokra érdemes elmennie, melyek megerősíthetik a cöliákia jelenlétét.

Mi az a gluténérzékenység?

A gluténérzékenység –avagy cöliákia, régi nevén lisztérzékenység- lényegében egy genetikailag meghatározott autoimmun betegség. Ebben a kórképben a szervezet ellenanyagot termel a glutén egyik összetevője, a gliadin nevű fehérje szervezetbe kerülése esetén. Ez a fehérje megtalálható a búzában, rozsban, zabban, valamint az árpában is, így fogyasztásuk után egy idővel kellemetlen tünetek jelentkezhetnek. Cöliákia esetén az elváltozások középpontja a vékonybél, bár számos egyéb szervben is okozhat károsodást. A vékonybélben található bolyhok elpusztulnak, aminek következtében csökkenhet a tápanyagok, vitaminok és ásványi anyagok felszívódása.

Korábban gyermekkori betegségnek hitték, de ma már tudjuk, hogy bármely életkorban kialakulhat. A betegség megszüntetése nem lehetséges, de élethosszig tartó gluténmentes diétával tünetmentesség, és teljes értékű élet érhető el. Egyénileg különböző, hogy milyen mennyiségű glutén elfogyasztása váltja ki a tüneteket. Egyeseknél még igen kis mennyiségben elfogyasztva is komoly panaszokat okoz, míg másoknál csak nagyobb mennyiségű glutén elfogyasztása után jelentkeznek kellemetlen tünetek.

A cöliákia klasszikus tünetei:

• krónikus hasmenés

• puffadás, hasfájás

• zsírfényű, nagy tömegű széklet

• másodlagosan kialakuló tejcukor emésztési zavar

Ezen kívül egyre gyakrabban jelenik meg a gluténérzékenység emésztőrendszeri tünetek nélkül. Intő jel lehet a vashiányos vérszegénység, gyermekeknél a növekedésbeli elmaradás, fogzománc problémák jelenléte, sorvadt izomzat, visszatérő hólyagok a szájban, vagy akár menstruáció elmaradása, illetve fogamzási problémák.

Fontos megemlíteni, hogy gyakran társul más betegségekkel a gluténérzékenység. Előfordulhat 1-es típusú cukorbetegség, pajzsmirigy gyulladásos megbetegedése, kötőszöveti és ízületi megbetegedések, akár Down-kórhoz kötődve is - mondja Varga Dóra, a Budai Allergiaközpont dietetikusa.

Szükséges vizsgálatok

Mivel a betegség öröklődő, így érdemes akkor is részt vennie szűrésen, ha nincsenek jellegzetes tünetei, hiszen ha a családjában előfordult már, úgy nagyobb a valószínűsége, hogy önnél is fennáll a probléma. A gluténérzékenység diagnosztizálásához egyrészt speciális vérvizsgálat szükséges, valamint indokolt esetben vékonybél-nyálkahártya biopszia is indokolt lehet. A vérből végzett vizsgálat során elsősorban gliadin elleni antitesteket és a szöveti transzglutamináz elleni antitestek szintét kell ellenőrizni. Fontos, hogy a vizsgálat előtt az illető már gluténmentes diétát tart, akkor álnegatív eredmény születhet! A lisztérzékenység szűréséhez ma már kaphatók különböző otthon is elvégezhető gyors tesztek, melyekkel valószínűsíthető a diagnózis, ám azt érdemes tudni, hogy ezekkel nem lehet 100%-os eredményt kapni, hiszen laborvizsgálat során többféle antitestet is keresnek. A teszt során a készlethez tartozó tű segítségével az ujjbegyből egy kevés vért kell venni, majd egy speciális tesztkazettára cseppenteni, és az eredmény általában 5 perc után már le is olvasható. Elsősorban a diagnózis felállítása utáni önellenőrzésre alkalmazható. Nagyon fontos elkülöníteni az autoimmun gluténérzékenységet, a búzaallergiától, hiszen nem csak a betegség maga más, de a szükséges diéta is eltérő! Ha arra gyanakszik, hogy valamilyen ételallergiája, ételérzékenysége van, akkor mindenképpen forduljon egy gasztroenterológushoz, aki a pontos diagnózis felállításában segít, hiszen a tünetek gyakran nagyon hasonlóak lehetnek.

A hasfájós, hasmenéses tünetek laktóz intoleranciára is utalhatnak, így ilyen panaszok esetén célszerű ez irányú szűrést is végezni! Laktózérzékenység kimutatására a rendelőkben hidrogén kilégzéses teszt alkalmazható, mely során egy speciális eszközbe kell körülbelül 30 percenként kilégzéseket végezni 120 percig. A kilélegzett levegő hidrogén-gáz koncentrációja a betegség fennállásakor megnő, mivel a bélben fel nem szívódott tejcukrot a bélbaktériumok használják fel, és eközben hidrogén keletkezik. Jelzésértékű lehet még az is, ha az illető egy időre elhagyja a tejfogyasztást, és ha a panaszok megszűnnek, úgy valószínűsíthető a diagnózis.